A 2026 szeptemberében induló új képzés jól használható ismereteket kíván biztosítani a három tudományterületegyüttműködésében. Az oktatás keretében kiemelt figyelem jut az üzleti és nonprofit vállalkozások jogi és politikai környezetének, valamint a szabályozási, közpolitika alkotási folyamatok megértésének. A nappali, 4 féléves képzésre a 2026. februári felvételi időszakban lehet jelentkezni. A képzés szakfelelősével, Dr. Mike Károly habilitált egyetemi docenssel beszélgettünk. 

Mi hívta életre ezt a képzést, mi a célja?

A mesterszakok létrehozásnak elsődleges szempontja mindig a munkaerőpiaci igény. Érzékeltük, hogy komoly igény mutatkozik olyan szakemberekre, akik értik a jog, a politika és a gazdaság közötti összefüggéseket. Az erre vonatkozó, már korábban is megmutatkozó igény az utóbbi időszakban megnövekedett, talán azért is, mert nagyon sok és gyors változás figyelhető meg a minket körülvevő világban. 

Melyek ezek a főbb változások, amelyek befolyásolták a képzés életre hívását? 

Megjelennek új technológiák, elég csak a mesterséges intelligenciára és az online világra utalni. Azután itt vannak a környezeti problémák, a geopolitikai változások. Egyszerre változik a politika, a jog és a gazdaság is, már nem elegendő az a tudás, ami csak az egyik területen és a megszokott dolgokat tekinti át. Ezek a területek szorosan összefüggenek egymással.

A kar célkitűzései között szerepel angol nyelvű mesterképzési szakok indítása és az interdiszciplinaritás növelése is.

Valóban létezik egy olyan cél is, hogy a kar képzési kínálatát jobban kinyissuk a nemzetközi hallgatóság felé. A magyar hallgatók számára is értékes lehet, hogy Európából vagy akár Európán kívülről másokkal együtt tanuljanak. Éppen ezért, mivel ez egy nemzetközi képzés, nem kifejezetten a magyar jogra, magyar politikai, gazdasági rendszerre fókuszálunk, hanem elsősorban az európai gazdasági szabályozásokra, de globális kitekintéssel. Hiszen a jogi képzésben is egyre inkább érzékeljük, hogy Európában nő az uniós szintű szabályozások aránya. Jellemző az is, hogy egy kisvállalkozás, vagy akár egy nonprofit szervezet, alapítvány is nagyon gyorsan kilép a nemzetközi térbe. Ezért már nem elegendő a nemzeti keretekben gondolkodni, fontos messzebbre tekinteni.

Jól tudom, hogy az egész régióban egyedülálló képzésről van szó? 

Igen, Közép-Kelet-Európában nincs ilyen képzés, de Európában is talán csak két-három hasonló profilú van, de azok sem egészen olyanok, mint a miénk. Ennek az egyik oka, hogy sok helyen a jogi képzés jobban elkülönül a politikatudományi és a közgazdaságtudományi képzéstől. Nálunk nagy hagyománya van a Karon a politikatudományi alap- és mesterképzéseknek, de a közgazdasági tárgyak is intenzíven jelen vannak a jogi képzésben. Azt látjuk, hogy Európa-szerte nagyon sok innovatív program létezik mesterszinten. Megszűnt az a trend, hogy kőbe vésve évtizedekig ugyanazt oktatják, és egy-egy diszciplínában kínálják csak a mesterszakot. Tehát van egyfajta felfutása ezeknek az interdiszciplináris programoknak. Viszont kevés helyen van olyan tudás, hogy ezt egyben oktathassák, ahogyan mi tudjuk. Úgy gondoljuk, hogy az új mesterszakunk egy valódi innováció. 

Mi jellemzi a három terület összekapcsolását a képzésben? 

Arra törekszünk, hogy egyrészt a vállalati, szervezeti szintű döntéseket, kihívásokat tárgyaljuk, másrészt a kormányzati, közpolitikai szintű kérdéseknek is figyelmet szenteljünk. Tehát, hogy egy kettős nézőpont jelenjen meg annak érdekében, hogy minden oldal számára hasznos legyen, akár a vállalati szférában vagynon-profit szervezetek vezetésében szeretne valaki dolgozni, akár úgymond a másik oldalon, tehát a közpolitikák, szabályozások alakítójaként. Ez is egyfajta innováció, hogy ezt a kettőt együtt próbáljuk megjeleníteni.

Ezek szerint egy speciális tudással fognak rendelkezni azok, akik elvégzik a képzést. Miben mutatkozik majd meg még ez?

Így van, mivel úgy állítottuk össze a tantervet, hogy nagyon konkrét jövőbeli karrierutak lebegtek a szemünk előtt. Az egyik ilyen karrierút az olyan leendő vezetőé – dolgozzon akár vállalatnál vagy nonprofit szervezetnél –, aki jól érti a jogi, kormányzási, szabályozási környezetet, és képes arra, hogy az adott vállalatnak, szervezetnek a stratégiáját úgy alakítsa ki, hogy ezekhez igazodik, és ezt a tudását a szervezeti siker érdekében tudja használni. A másik karrierút pedig azé, aki az államigazgatásban vagy elemzőként, tanácsadóként a jogszabályok, közpolitikák, szabályozások, tehát a gazdasági működés kereteinek a kialakításában vesz részt. Ő pedig jól fogja érteni, hogy ezek hogyan hatnak ténylegesen a gazdasági élet valóságában.

Fókuszál a képzés gyakorlati ismeretek átadására is? 

Igen, beépítettünk a tantervbe egy nagyon erős készségfejlesztő vonalat mindegyik félévben. Ennek része a szakmai kommunikáció, az adatelemzés- és kezelés, a mesterséges intelligencia használata, de az olyan soft skillek is megjelennek, mint a vezetési képességek. Itt egyébként az ELTE Pszichológiai Intézetével is kooperáltunk. Ezen a téren is próbáltunk abból kiindulni, hogy a szak elvégzése után a hallgatóink ténylegesen a gyakorlatban is tudják használni azt, amit nálunk megtanultak.

Olvasóinkat bizonyára érdekli, hogy milyen tárgyakat lehet még tanulni a képzésben? 

A három tudományterület művelői közösen állították össze ezt a tantervet, és ezen túlmenően azt is szoros együttműködésben alakítjuk ki, hogy az egyes kurzusok miről szólnak, hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Azt reméljük, hogy az egész egy szerves egészet képez majd. Az ilyen interdiszciplináris képzéseknek egy gyakori veszélye, hogy mindenből csak nagyon kevés tudást adnak, és ezt szerettük volna elkerülni. Ezért az alapozó törzstárgyak körében mind a három terület megjelenik, és magas szintű alapokat adunk, főként azokon a területeken, amelyek a jogon, a politikatudományon és a közgazdaságtanon belül egymáshoz kapcsolódnak. Emellett pedig vannak kifejezetten olyan kurzusaink, amelyek már tudatosan ötvöznek legalább két nézőpontot a három közül. 

Meg lehet világítani ezt egy kicsit konkrétabban is?  

Mondok két példát. A mesterséges intelligencia sokszor megváltoztatja a piacok működését, innovációkkal jár együtt, de ezzel együtt a jogi és a közpolitikai környezet is változik, ezért a kettőt együtt vizsgájuk. A környezetvédelem területén vannak új kormányzati döntések, akár nemzetközi szabályok, de mindezek megjelennek a vállalati döntéshozatalban is, amelyet hozzá kell igazítani ezekhez a szabályozási keretekhez.

 Van-e olyan terület, ami valamiért nagyobb hangsúlyt kap ezen a képzésen belül a jog, politika, gazdaság hármasát nézve? 

A törzstárgyak kiegyensúlyozott, átfogó tudást nyújtanak, viszont a választható tárgyak körében inkább a szabadság megadására törekszünk. Az a tapasztalatunk, hogy a hallgatóknak mesterszinten sokszor már elég határozott elképzelésük van arról, mit szeretnék tanulni, ezért nem jó beleerőltetni őket olyan területekbe, amelyek nem feltétlenül érdekli őket. Ezzel együtt kialakítottunk két olyan modult, amelyek a választható tárgykínálatot szervezik, két nagyobb csomópontot adnak, amelyek közül lehet válogatni.

Melyek ezek?

Az egyik a Legal Strategy and Regulatory Challenges for Business, amely kifejezetten a vállalatirányítás fontos döntéseire: a finanszírozásra, a foglalkoztatásra, az innovációra, a belső szervezeti kérdésekre fókuszál. A másik modul címe Policymaking in European Context. Ez a közpolitika-alkotásra, egész konkrétan arra fókuszál, hogyan lehet jó szabályozásokat, jó közpolitikákat alkotni, mind a politikai folyamatok alakításával, mind a megfelelő jogi eszközök megtalálásával, mind pedig olyan értelemben, hogy annak a közgazdasági logikája jól megalapozott legyen.

Mit érdemes tudni az úgynevezett capstone kurzusokról?

A képzés végére illesztettük be ezeket, azzal a céllal, hogy integrálják és mintegy alkalmazzák mindazt a tudást, amelyet a hallgatók megtanultak. Kétfajta ilyen kurzus létezik. Az egyik esetében egy vállalati döntést kell elemezni jogi, közpolitikai és gazdasági szempontból. A másiknál valamilyen kormányzati döntést kell csoportmunkában elemezni, az egyéni tudásokat közössé téve.

Milyen szintű angol nyelvtudással várják a jelentkezőket? 

A formális elvárás a B2 szintű nyelvvizsga, vagy valamilyen más igazolt módja ennek a szintnek. Azt mondanám, hogy egy alapvetően magabiztos tudást várunk el, hogy akár szóban, írásban, akár olvasva az anyagot, be tudjanak már az elején kapcsolódni a képzésbe. Nekem az az oktatói tapasztalatom, hogy sokszor a szaknyelvtől félnek a hallgatók, de azt menet közben is meg lehet tanulni. Bőven elegendő tehát egy magabiztos, általános angol nyelvi tudás, mert az egyes szakterületeknek a nyelvezete menet közben elsajátítható. Aki viszont nem tud megszólalni angolul, nem tudja megfogalmazni a gondolatait, nem fogja sem élvezni, sem hasznosítani tudni ezt a szakot. Még annyit tennék hozzá, hogy a formális elvárás mellett van egy szóbeli felvételi vizsga, az angol nyelvtudást már itt is nézzük.

A nappali képzési forma milyen elfoglaltságot fog jelenteni a jelentkezőknek? 

Heti rendszerességű óralátogatás, illetve az azokhoz kapcsolódó önálló munka jellemzi a képzést, és nyilván ez időigényes. Szakmai gyakorlatokon résztvevőknek, részállású munkákat végzőknek biztosan bele fog férni az időbeosztásukba. Aki napi 8 órában teljes munkát végez, ott biztosan szükség lesz a munkáltató rugalmasságára, és függeni fog a jelentkező egyedi kapacitásától is. Hétközben is vannak órák, próbáljuk ezeket időben is csoportosítani.

Milyen diplomával jelentkezhetnek a hallgatók?

Szinte bármilyen alap- vagy mesterszakos diplomával. Egyfelől várjuk azokat, akik akár gazdasági, társadalom- vagy jogtudományi képzésben szereztek már alapokat, és ezeket akarják kibővíteni más tudományterületekkel, haladóbb szintű tudással. De azt gondoljuk, hogy ezeken a szakterületeken kívül más képzésekben is találkoznak jogi, gazdasági, politikai tudással, kurzusokkal, vagy ha ott nem is, szakmai munkatapasztalatokban akár egy vállalatnál, vagy akár a közszférában dolgozva a jelentkezők megalapozhatják az alkalmasságukat. Ezért el tudom képzelni, hogy akár mérnöki háttérrel, vagy más, humán háttérrel jelentkezzenek. Formálisan lehet is ilyen képzettségekkel jelentkezni. A motivációs levélben tudják leírni számunkra a motivációkat, az önéletrajzukban pedig azt jelezhetik, hogy mit gondolnak releváns előéletnek. Kifejezetten pozitívnak gondoljuk azt, ha sokféle háttérrel érkeznek majd hallgatóink. Ezzel együtt van felvételi vizsga, ha hiányosabb a háttér, akkor annál inkább fel kell erre készülni. Mindhárom területből adunk meg a felkészüléshez anyagokat, és ezeket számon is kérjük a felvételi vizsgán.

Az elmondottak fényében, miért ajánljuk ezt a képzést az érdeklődőknek?

Nagyon jó lehetőséget biztosít azoknak, akik szeretnek elmélyülve tanulni, és szeretik a fegyelmezett, megalapozott gondolkodást, de azért ezt szeretik azt gyakorlati kérdésekhez kötni. Fontos az is, hogy ez egy új és innovatív képzés, ami az oktatóknak is nagyon lelkesítő, és próbálják majd a legújabb szakmai eredményeket, a legfrissebb tudásukat átadni. Ilyen szempontból is jó dolog egy friss, új képzéshez kapcsolódni. Mindenképpen kiemelendőnek tartom, hogy ez egy nemzetközi, és nemzetközileg is jól hasznosítható képzés.

A beszélgetőtárs Rácz Anna volt.